II. / VI. Rész: Fogy az idő...

( Elena Gilbert szemszöge )
Song: Within Temptation ft. Xzibit - And We Run

Reggel miután felébredtem elindultam Skyler szobájába, biztosra vettem hogy szüksége van valakire akivel megbeszélheti azt ami tegnap este történt és erre azt hiszem én vagyok a legalkalmasabb, hiszen nem rég még én voltam az ő helyében....és igen, volt idő amikor az én életem volt a tét és értem " harcolt " a két Salvatore, de ha másért nem is azért örülök, hogy ezúttal nem én vagyok az aki mindennek a közepe. Egyedül az bánt hogy elveszítettem Damont, pont akkor amikor rájöttem hogy ő az akit igazán szeretek és akire szükségem van, de most már mást szeret a sors tréfája hogy ismét egy olyan lányt akit Stefan is szeret.

- Jó reggelt. - köszönt rám hirtelen Enzo én pedig csak fintorogva álltam meg előtte. - Jó reggelt. - köszöntem vissza de csak mert az illem így kívánta meg. - Milyen érzés? - mosolyogva lépett felém egyet. - Mi milyen érzés? - értetlenkedtem. - Most már egy vagy a sok közül Damonnak és Stefannak egyaránt. Találtak nálad érdekesebbet....jobbat. - gúnyos vigyora láttán undort éreztem. - Ha arra vagy kíváncsi hogy féltékeny vagyok e....akkor el kell hogy szomorítsalak, mert nem. Legalábbis nem úgy ahogy te azt hiszed. Szeretem Damont, tiszta szívemből ugyanakkor tudom hogy Skyler kedves lány, soha nem kívánnék neki rosszat és nem tennék ellene semmit, azért hogy megkapjam amit akarok, akkor olyan lennék mint amilyen Katherine volt, én pedig nem akarok olyan lenni. - mondtam komolyan. - Szerintem viszont majd beleőrülsz a tudatba...egy szép hasonlattal élve...hogy a két szék közül a pad alá estél. - nevetett és ez már egyre dühítőbb volt, témát kellett váltanom, mielőtt kihoz a sodromból. - Inkább keresd meg Damont! Még mindig nem jött haza, ki tudja hol van, egész éjjel kint volt. Szép kis barát vagy, mondhatom. - vágtam oda neki, épp olyan gúnyos képet vágva mint amilyet az előbb ő. - Már megyek is. - emelte fel a kezeit védekezve, de mindvégig vigyorogva, jót szórakozott a helyzeten és ez dühített. - Egyébként a galambocskánk nincs a szobájában, érintetlen az ágya. - szólt utánam amikor tovább indultam Skyler szobája felé. - Tessék? Ezt miért nem mondtad rögtön? - fordultam felé mérgesen. - Hoppá... - vonta meg a vállát. - Enzo! Van fogalmad róla hogy milyen veszélyben van az a lány? És vele együtt mi is, mert ha Skylert felhasználva a Varuna elpusztítja Klaust akkor vele együtt mi is meghalunk. - keltem ki magamból. - Ez nem az én problémám, én pontosan tudom hogy Elijah vérvonalához tartozom. - mosolygott továbbra is. - És miből gondolod hogy Klaus után nem ő következik majd a Varuna listáján? - kérdeztem teljesen komolyan és ezzel sikerült elérnem hogy Enzo arcáról lehervadjon a mosoly. - Megkeresem Damont, te pedig szólj a többieknek, találjátok meg a lányt. - utasítgatni kezdett mintha én nem pontosan ugyan ezt akartam volna tenni. - Oké. - biccentettem neki, ő pedig elsietett. Én azonnal a nappaliba rohantam ahol a többiek beszélgettek. - Skyler eltűnt, nem is töltötte itthon az éjszakát. - hadartam el gyorsan mire mindenki idegesen rám pillantott. - Meg kell keresnünk. - Stefan rögtön felpattant a fotelból. - És mégis hogyan? Akárhol lehet. Talán már el is kapta a Varuna. - Jeremy is közbeszólt és igazat kellett neki adnunk. - Hívjuk Emilyt, Bonnieval van, ő boszorkány és megtalál bárkit akit kell. - Caroline rögtön tárcsázta is a számot. - Nem tehetünk mást, csak Emily segíthet. - túrtam idegesen a hajamba, amire mindenki bólogatva válaszolt, hiszen tudtuk hogy így van. - Már el is indult. - tette le Caroline a telefont. Nem tudtunk mást tenni csak várni...várni....és várni. Hosszú percek teltek el amikor a bejárati ajtón Damon viharzott be, mögötte Enzoval. - Megtaláltátok? Mit ültök itt? Miért nem keresitek? - aggodalmasan kapkodta a tekintetét végig mindenkin aki a nappaliban volt. - Felhívtuk Emilyt, ő megtalálja. Mi azt sem tudjuk hol keressük. - mondtam halkan, de Damon szinte őrjöngött. - Nem lett volna szabad magára hagynunk. - söpört le az asztalról mindent, dühében.

- Ha valami baja esik...- akadt el a szava, rossz volt látni hogy ennyire aggódik, most látszott rajta csak igazán, hogy valóban szereti Skylert, ezt látva pedig könnyek szöktek a szemembe. A férfi akit szeretek egy másik lányt imád. - Nem lesz semmi baj. - próbálta Caroline nyugtatni de hiába. - Ha tegnap nem veszekedtünk volna talán, nem történt volna ez. - gondolkodott hangosan Stefan is. - Ha nem támadtál volna hátba, akkor nem estem volna neked. - vágta oda Damon az öccsének egyre haragosabban. - Elég! Most nincs időnk erre. - állt közéjük Caroline és én is közelebb léptem. - Itt vagyok. - sietett be közben Emily is. - Azt mondtátok hogy itt biztonságban lesz. Akkor hogyan tűnhetett el? - kérdezte zaklatottan. - Mindegy hogyan de eltűnt, meg kell találnunk. - Damon rögtön utasította. - Kell valami ami az övé. - szólalt meg ismét Emily. - Itt a fésűje, van rajta néhány hajszál. - adtam át neki az említett tárgyat. - Megteszi. - vette a kezébe és amíg Emily a varázslattal bajlódott addig a többiek és én csendben figyeltük és vártunk. - Valami baj van....nem találom őt. - szólalt meg Emily. - Akkor keresd jobban. Ma van a születésnapja vagyis pontosan ma tudja a Varuna megtörni az anyja varázslatát.....alig pár óra múlva feljön a hold. Nincs sok időnk. - sürgette Damon. - Elrejtették....talán az a boszorkány akiről Skyler nagynénje mesélt. Ő erősebb...nem biztos hogy megtudom törni a varázslatát. - Emily próbálkozott láttam rajta, de őt is lehangolta hogy nem sikerül megtalálnia a legjobb barátnőjét. Mindannyian féltünk.
- Meg kell találnod. - parancsolt rá Damon, annyira feszült volt a szeme szinte szikrákat szórt. Közben Emily újra próbálkozni kezdett, de az arckifejezéséből ítélve nem sok sikerrel járt. Percek teltek el, talán fél óra is mire újra kinyitotta a szemét és abba hagyta a mormolást. - Nem találom....Sajnálom. - erőtlenül rogyott a kanapéra, Jeremy támogatta hogy ne essen el közben. - Akkor most mihez kezdünk? - Enzo lépett közelebb. - Várjatok csak! - Stefan felemelte a mutatóujját és Bonnie-ra nézett aki mindvégig Emily mellett állt. - Bonnie! Nem lehet hogy a Varuna oda vitte Skylert ahol Klaus megtörte az átkát? Ő is a hold erejét használta és akkor azt mondtad hogy az a hely az ilyen varázslatokra a legalkalmasabb. - Stefan elszánt volt, aggódott de volt ereje ésszerűen gondolkodni. - Igazad van. Ott kell lenniük. Ott összpontosul a hold ereje. - Bonnie bólogatott, szinte biztosak voltunk benne hogy hová kell mennünk. - Akkor mire várunk még? Induljunk. - Damon azonnal a kijárat felé rohant mi mindannyian pedig követtük őt. Skyler és a saját életünk érdekében....időben kellett érkeznünk.....