Song: Gabrielle Aplin - The Power of Love
" Kedves naplóm...
Holnap lesz a születésnapom...napról napra egyre inkább érzem hogy közeleg a vég. Félek, rettegek....attól ami rám vár és attól is hogy baja eshet azoknak akiket szeretek.... "
Épp csak hogy belekezdtem az írásba a szobámba zárkózva amikor kopogásra lettem figyelmes. - Skyler, bejöhetek? Caroline vagyok. - ismerős hang, majd ismerős arc tárult elém ahogy belépett a szobába. - Gyere. - bólintottam miközben a naplóm a párnám alá csúsztattam. - Szeretnék veled beszélni. - komoly hangon beszélve Caroline leült az ágyam szélére és én csak bámultam rá. Nem értettem mit akarhat tőlem, hiszen amióta itt vagyok, talán vele a legnehezebb szót értenem persze Tyler-en kívül, aki ki nem állhat engem az apám miatt.
- Rendben. - sóhajtottam. - Pár napja figyellek téged és Stefan-t. Valami nem stimmel veletek. Nézd én...ismerem már őt jó ideje, Stefan már szinte nyitott könyv előttem. - ahogy a lényegre tért, bennem akadt a levegő. Nem hittem hogy bárki észre veszi hogy...mi is a helyzet. Nagyjából két hete Stefan és én...közelebb kerültünk egymáshoz de senkinek sem beszéltünk róla. - Nem tudom hogy...miről beszélsz. - válaszoltam zavartan. - Ne játszd a hülyét Skyler. Lefeküdtetek? - vádaskodó pillantásokat vetett rám. - Caroline! Ez nem tartozik rád. - csattantam fel hirtelen dühtől vezérelve. - Válaszolj! - parancsolt rám már ő is ingerültebben. - Igen. Megfelel a válasz? - vontam meg a vállam és felállni készültem de megragadta a karom és visszarántott az ágyra, erős szorítása vörös foltot hagyott a csuklómon. - Nem! Egyáltalán nem felel meg a válasz. Ide figyelj Skyler...lehet hogy úgy tűnik neked hogy nem kedvellek de ez nem így van. Nagyon is megkedveltelek ezért...de leginkább Stefan miatt mondok most neked valamit. Hagyd őt békén. Stefan nem érdemli meg hogy játszanak vele. Fontos neki Damon és te is tudod hogy ha ez kiderül akkor a két testvér ismét egymásnak ugrik, pedig most olyan jól kijönnek. Jó hatással vannak egymásra. Ne tedd tönkre a kapcsolatukat. Nagyon szépen kérlek. - a mondandója közben mindvégig a szemembe nézett, és láttam rajta hogy őszinte, nem ellenem beszélt hanem a barátai védelmében. Ez elgondolkodtatott és bűntudatot is keltett bennem. - Csak egyszer történt köztünk több. - kezdtem magyarázkodni és úgy döntöttem beavatom Caroline a részletekbe ha már a lényegre magától is rájött. - Azóta pedig próbáljuk kerülni az olyan helyzeteket ahol kettesben lehetnénk. Mindketten tudjuk hogy hiba volt, csak elragadtak az érzelmeink. Megbeszéltük és úgy döntöttünk hogy barátok maradunk, mielőtt még komolyabbra fordulnának a dolgok. Azt hiszem fellángolásnak is nevezhetnénk azt ami történt. Komolyan Caroline, többet nem fordul elő. Ezt akár meg is ígérhetem. - teljes komolysággal mondtam minden szót bízva abban hogy el is hiszi. - De ahogy egymásra néztek...az olyan...- kereste a megfelelő szavakat. - Amikor egymásra nézünk eszünkbe jut ami történt és bűntudatunk van, Damon miatt. Ezt látod, nem többet. - vontam meg a vállam. - Szereted? - kérdezte. - Mármint Damon-t? - kérdeztem vissza mert nem volt teljesen világos hogy kire céloz pontosan. - Damon-t és Stefan-t. Mit érzel irántuk? - faggatott tovább. - Amikor Damon-t megismertem azonnal beleszerettem, ő volt az első igazi nagy szerelmem de a múltja miatt az én nagymamám fizetett meg és emiatt szakítottam vele, az érzéseim azonban nem változtak iránta. Amikor ránézek vagy hallom a hangját a sírás fojtogat, még most is. Aztán megismertem Stefan-t, ő akkor lépett az életembe amikor teljesen padlón voltam és utána még többet tudtam meg magamról. Stefan volt az akihez....fordulhattam, mert Damon és én....külön voltunk. Nem tagadom hogy Stefan is fontos része lett az életemnek és szeretem őt. - próbáltam összefoglalni a lényeget úgy hogy Caroline is megértse. - Az előbb azt mondtad hogy ami Stefan-nal köztetek volt az csak fellángolás, most pedig azt mondod hogy szereted. Akkor hogy van ez? - csóválta a fejét értetlenül. - Szeretem Stefan-t.....mint barátot, de ugyanakkor vonz is. - magyarázkodtam továbbra is. - Tehát ha jól értem, Stefan-t barátként szereted, Damon-be pedig még mindig szerelmes vagy? - összeráncolva a homlokát nézett rám és várta a válaszom. - Igen, azt hiszem. - bólogattam. - Hiszed vagy tudod? - biccentette oldalra a fejét. - Tudom hogy így van. Damon életem első és utolsó szerelme. Az amit Stefan iránt éreztem vagyis amit hittem hogy érzek, tévedés volt és ezt ő is tudja. Egyébként neki Elena az igazi és nem én. - mosolyodtam el halványan. - Tudod amióta itt vagyok Mystic Fall's-ban, bezárva ebbe a házba, sok időm volt gondolkodni, többnyire ezen és a Varunán. - egy pillanat alatt hervadt le a mosoly az arcomról az utóbbira gondolva. - Örülök hogy ezt tisztáztuk. A Varuna miatt pedig ne aggódj, itt vagyunk és vigyázunk rád. - biztatott és jólesett hogy kicsit beszélgethettem vele. - Ugye nem mondod el senkinek azt ami....Stefan és köztem történt? - kérdeztem végül kicsit aggódva, hiszen Caroline nagyon pletykás...legalábbis ezt hallottam róla és nem akarom hogy bárki megtudja mi történt.
- Miért mi történt köztetek? - szólalt meg egy nem várt hang az ajtóban és csak most esett le hogy az ajtóm nyitva maradt ahol ezúttal Damon állt zavarodottan. - Damon. - kapta felé Caroline is a tekintetét. - Én...meg tudom magyarázni. - nyeltem nagyot mert teljesen kiszáradt a szám ahogy belegondoltam mi lesz ha most őszintén válaszolok Damon kérdésére. - Caroline, magunkra hagynál, kérlek? - suttogtam az említettnek aki megértően távozott a szobából, Damon pedig beljebb sétált. - Nos? - nézett rám kérdőn, türelmetlenül. - Stefan és köztem nem történt semmi. - próbáltam hihetően hazudni. - Akkor miről beszéltél Caroline-nal? - higgadtan ült le az ágyam szélére én pedig kissé hátrébb húzódtam. - Ha elmondom akkor dühös leszel és nem akarom hogy veszekedjetek Stefan-nal. - halkan válaszoltam, rettegtem attól hogy mit fog tenni ha megtudja az igazat. Damon nem az a fajta aki megértő főleg nem ha az öccséről van szó. - De én tudni akarom. - erősködött a válaszomat várva. - De ígérd meg hogy nem leszel dühös. - könyörögő tekintettel néztem rá. - Attól hogy megígérem, még nem biztos hogy úgy is lesz. - vonta meg a vállát. - Mindegy, úgysem hagyod annyiban....-sóhajtottam. - Stefan és én....együtt voltunk, de csak egyszer és mind a ketten megbántuk. - a takarómra bámulva vallottam be az igazat, szégyelltem magam, nem tudtam a szemébe nézni. - Sejtettem, hogy ez lesz. - a hangja hátborzongatóan nyugodt volt, még elkaptam megvető pillantását amit rám vetett aztán szó nélkül kivonult a szobámból. Engem már a sírás fojtogatott, tudtam hogy most ezzel megbántottam, fájt hogy ezt tettem vele. Nem akartam hogy fájjon neki.
- Gratulálok szépségem. - Enzo sétált be a szobába, néhány perccel később. - Miért? - pislogtam rá értetlenül. - Az imént Damon úgy rontott neki Stefan-nak mint aki....gyilkolni akar. Alig tudtuk leszedni róla. - ahogy elmondta mi történt, már szabad utat törtek maguknak a könnyeim. - Én nem akartam, hogy ez történjen. - suttogtam. - Már késő bánat. - kárörvendő mosolyt villantott rám és ha nem féltem volna tőle, nem haboztam volna felképelni. - És most hol van Damon? És Stefan? Jól van? - hirtelen törtek ki belőlem a kérdések, nem mertem én magam lemenni, hogy felmérjem a helyzetet. - Damon elment, később megkeresem. Stefan pedig jól van, csak dühös....önmagára. - a válaszai hallatán még inkább összeszorult a szívem. - Menj ki. - mutattam az ajtóra, szerencsére Enzo nem ellenkezett, azonnal távozott és becsukta maga mögött az ajtót. Egyedül akartam lenni. Hosszú ideig az ágyamon fekve gondolkodtam.....mindenért én vagyok a hibás....magamat vádoltam méghozzá jogosan. - Jobb lesz mindenkinek ha elmegyek. - suttogtam magamnak majd a hátizsákomat a kezembe véve kezdtem el összepakolni néhány holmim és pár ruhát. Úgy éreztem hogy nincs már itt helyem.
Megvártam míg teljesen besötétedett és kiosontam a házból, céltalanul futottam az utcán....hosszú percek alatt értem ki az autó útra...sötét volt, hideg és féltem.....majd egy sötét alak jelent meg előttem.....- Megvagy. - ragadta meg a kezem és magához rántott, ismeretlen arcát sebhely borította, a szeme arany sárga....tudtam hogy ő.....ő....nem ember. - Ki vagy te? - remegve kérdeztem. - Dominic - felelte, és én azonnal tudtam, a nagynéném már mesélt róla, ő a Varuna tagja. Mire újra megszólalhattam volna a vállára kapott és elindult velem a város határ felé. - Neeeee! - sikítottam....aztán minden elsötétült....elájultam.......
Hali!
VálaszTörlésHűha erre a részre érdemes volt várni. Nagyon tetszett. Nem lepett meg hogy Care rájött arra hogy mi történt Skyler és Stefan között hiszen ő CAROLINE FORBES nincs olyan amiről ő ne tudna. De ezért szeretjük. Damon-t sajnáltam amikor szembesült az igazsággal és nagyjából ezt a reakciót vártam tőle. Enzo gonosz volt de ennek ellenére is imádom. És a rész vége....hát igen...eljött a Varuna....kíváncsi vagyok mi lesz most Skyler-rel. Izgatottan várom a kövi részt. Addig is ezer millió puszi :)
Szióka...
VálaszTörlésNekem muszáj a zenével kezdenem, mert egyszerűen megbabonázott, gyönyörű ez a dal, szuper választás volt. Éééss most rátérek a részre amit már jó ideje vártam....éés végre megkaptam / megkaptuk....Imádtam minden egyes sort. Caroline jó fej volt Skyler-rel, mindenbe beleszól de ő ilyen. Csak szegény Damon-t sajnáltam hogy megtudta a dolgot, nem csodálom, hogy kiborult. Enzo kárörvendése nem volt szép, de mit is vártam tőle....Dominic megjelenése pedig meglepett, Skyler most nagy bajban van, kíváncsi vagyok hogy mi lesz vele és hogy segít e neki valaki. Siess a következő résszel....KÖNYÖRGÖK :P
Szia.
VálaszTörlésMegint remek rész lett. Alig vártam már hogy folytasd és nehéz volt kivárni. Végre eljött a Varuna ideje is, olyan izgalmas....várni....és várni...hogy vajon mi lesz a történet vége, minden rész szuper és egy élmény olvasni. Kíváncsian várom hogyan alakul Skyler sorsa és hogy a Varuna mit tesz vele, a többiek pedig tudnak e segíteni neki. Egy szó mint száz....Várom a folytatást :)
Halika!
VálaszTörlésMég jó hogy szóltak a csajok hogy új részt tettél fel, kár lett volna ezt kihagynom...Ráadásul már alig vártam a folytatást. Egyet értek azzal hogy erre érdemes volt várni. A zene és maga a cselekmény is nagyon nagyon tetszett. Skyler nagy bajban van, remélem a többiek segítenek neki. Izgatottan várom, hogy mi lesz. Siess vele csajszi...Puszikaa :)
Sziaaaa :D
VálaszTörlésJee...Jee...Jee! ( Fel alá futkosok örömömben ) Több mint egy hónap kihagyás után újra írsz....Istenem de örülök. Annyira jó alap történetet találtál ki hogy egyszerűen kár lett volna befejezetlenül hagynod...Ezért is örülök annyira de annyira hogy nem hagytad abba és folytatod, amiért hálás is vagyok. Imádom olvasni amit írsz és a mostani rész sem okozott csalódást sőt....Imádtam. Skyler-t elkapta Dominic háát....valamiért úgy érzem hogy még a legrosszabb hátra van neki....Alig várom a kövi részt. Siess vele. Nagyon sok puszika neked :)
Szióó
VálaszTörlésMár hiányzott hogy komizhassak de leginkább a történet hiányzott, örülök hogy folytatod és nem zárod be a blogot. Imádom ahogy felépítetted ezt a történetet és egyre izgalmasabb irányba halad. Most végre a Varuna is színrelépett ami még a eddigieknél is izgalmasabbá teszi. Elmondani nem tudom neked, hogy mennyire várom már a folytatást, kíváncsi vagyok már nagyon hogy mi lesz a történet vége. Mi lesz a Salvatore tesókkal, az Ősi családdal, a Varunával és legfőképpen Skyler-rel. :)
Hi!
VálaszTörlésJaj de jó hogy ismét belendítetted a blogod. Bíztam benne hogy nem törlöd és szerencsére így is történt. Nagyon tetszett az új rész is csak úgy mint az eddigi összes. A leginkább a végét imádtam, nem kifejezetten Dominic miatt hanem mert általa most már a Varuna is belépett a képbe. Rájuk pedig már iszonyúan kíváncsi vagyok. Alig várom a következő részt. xoxo Kiss
Bonjour
VálaszTörlésMicsoda öröm hogy újra olvashatom a blogod. Mint mindig most sem csalódtam, ez a rész is fantasztikus lett. Ezek után pedig már alig bírom kivárni hogy mi lesz Skyler-rel, hogyan és mit tesz vele a Varuna és hogy mi lesz a többiekkel, na meg persze az Ősi családdal is. Egyébként Hope gifje nagyon cuki. Huh de várom már mi lesz még ezekután. Pussz :)
Puszedli :D
VálaszTörlésElnézést hogy csak most, ilyen késői órán értem ide...de mentségemre szóljon, hogy a mai napom enyhén szólva is zsúfolt volt. Na de rá is térek a lényegre. Én is szívből örülök hogy folytatod a blogot, ráadásul ez a történet egyre csak izgisebb lesz. Most aggódok Skyler miatt, a Varuna megkaparintotta és most....ki tudja mi lesz vele?! Damon elviharzott....a többiek észre sem vették hogy Skyler kiosont....Érdekes helyzet. Remélem megmentik vagy valami. Hajrá csapat! És neked is hajrá drága barátnőm, kíváncsian várom mit sütsz még ki ebből....Sok...Sok Puszika
Hiii
VálaszTörlésNahát szép tartalmas lett ez a rész, de nem is csodálom ennyi kihagyás után és örülök is neki. Már alig vártam hogy folytasd. A zene egyszerűen csodás, muszáj volt külön is meghallgatnom, mert a szövege is gyönyörű. Eddig még nem hallottam de most....azt hiszem jó ideig ez lesz a kedvencem. Ami a történéseket illeti, sajnálom szegény Damon-t, de most valahogy Skylert jobban. Atya ég elkapta Dominic és már csak egy nap van a szülinapjáig. Van egy olyan érzésem hogy az eddigieknél is izgalmasabb rész/részek várnak ránk. De tudod mit? Állok elébe és alig várom már hogy a kövi részt olvassam. :)
Szia :)
VálaszTörlésNos.hol is kezdjem? Jó sok minden történt ebben a részben: először is tetszett Care és Skyler beszélgetése, végre kiderült, hogy Caroline kedveli őt, bár a kérdései jogosak voltak. Enzo kicsit visszább vehetne a modorából. Damon-t és Stefan-t viszont sajnálom, mindig egy olyan lányon vesznek össze, aki mindkettőjüknek fontos, de ettől még remélem, hogy Damon és Skler újra egy pár lesznek később. A végén Dominic megjelenése izgalmas volt, remélem a többiek hamar odaérnek, és közbe lépnek, mielőtt bármi baj lenne.
Várom nagyon a következő részt :)