II. / I. Rész: Kedves Naplóm

( Skyler Jones szemszöge )
Song: Courrier - Between

" Kedves Naplóm...

Három hónap telt el azóta hogy tudom, ki is vagyok valójában...Vagyis nem csak egy átlagos lány, hanem egy szörnyeteg. Az apám egy Ősi vámpír-vérfarkas, más néven egy hibrid, anyám pedig boszorkány volt. Hogyan kezelhetném ezt a helyzetet? Örülnöm kellene? Nem tudom...de én ezt nem látom pozitív dolognak. Akárhányszor tükörbe nézek azt látom, hogy nem vagyok már önmagam, nem az vagyok aki voltam. Egy hónapon belül eljön értem egy Varuna nevű csoport azért hogy általam megölhessék az apámat. Félek...de nem csak magamat féltem hanem mindenki mást is akit szeretek és ennek a részesévé vált. Elsősorban Damon-t. Hihetetlenül makacs és önfejű, mindenáron meg akar védeni de én ezt nem várom el tőle és nem is akarom...féltem őt még akkor is ha már nem vagyunk egy pár....És ott van Stefan aki már három hónapja él itt csak hogy segíthessen a bátyának megvédeni engem, őszintén szólva megkedveltem, soha nem ismertem még hozzá hasonlót, kedves, figyelmes, önfeláldozó barát. Emily szintén mellettem áll, mindenbe beavattam, ő a legfőbb bizalmasom, soha nem gondoltam hogy mi ketten valaha jó barátok leszünk, mégis így alakult, aminek szívből örülök. Candice, Adriana, Sebastian, Isaac és Ryan hamarosan elmennek a városból, mivel egy hónap múlva vége a nyárnak és egyetemre mennek, ahová én sajnos nem járhatok, Damon és Stefan szerint jobb ha a közelükben maradok ezáltal biztonságban is, amibe a továbbtanulás nem fér bele. Emily pedig évet halaszt hogy a közelben legyen ha szükségünk lenne rá. Stella és a bátyám semmit nem tudnak arról hogy mi történik velem, de jobb is így, főleg most hogy Stella babát vár....boldogabbak nem is lehetnének, nem akarom hogy bajuk essen és azt sem hogy miattam aggódjanak, az ő esetükben jobb az édes tudatlanság. Pontosan emiatt költöztem el tőlük Damon-hoz....Két hónapja élek együtt a Salvatore testvérekkel, külső szemmel nézve ez kissé furcsa és morbid is, egy fiatal lány két férfivel összezárva egy házban, sokan talán rosszra gondolnak és tisztességtelennek hisznek de nem érdekel, pillanatnyilag ez a legkisebb gondom az életemben. Regina-val nem beszéltem az első találkozásunk óta, nem hívott azóta és én sem kerestem őt. Damon szerint nem stimmel vele valami, én ezt nem így gondolom de mostanában muszáj a Salvatore fivérek szavára adnom, az van amit ők mondanak, ennek eredménye többek között az is, hogy holnap megérkezik hozzánk két barátjuk...Caroline Forbes és Elena Gilbert....egyikük érkezésének sem örülök túlzottan, de főleg Elena-nak nem, mert nem hiányzik, hogy még nagyobb feszültséget keltsen Damon és Stefan között, hiszen mind a két fiú szereti őt, még ha Damon azt is mondja hogy engem szeret....tudom hogy mindig is Elena lesz neki az igazi, és ez fáj....akkor is ha nem mutatom ki. Ezzel együtt az életem most már tényleg kész káosz. Persze hálás vagyok hogy segíteni akarnak, de érzem hogy ebből nem sül ki semmi jó. Féltem őket, a saját életemnél is jobban. Elgondolkodtam már párszor azon, hogy talán jobb lenne ha feladnám magam ha a Varuna eljön értem, így megóvhatnám a többiek életét. Egy csepp remény sem él bennem azzal kapcsolatban, hogy megúszhatjuk ezt az egészet veszteségek nélkül, miattam pedig senki ne haljon meg....Ezt eldöntöttem és ha látom, hogy rosszra...vagyis ennél még rosszabbra fordulnak a dolgok akkor, nem lesz más megoldás, a Varuna megkapja amit akar. Ha kell én magam ölöm meg Klaus-t. Nem számít hogy ő az apám, mert végül is nem is ismerem őt, ezáltal nincsenek érzéseim sem felé. Ez pedig lényegesen könnyít majd a döntésem meghozásában..."