VI. Rész: Bulira fel!

( Skyler Jones szemszöge )
Song: The Killers - Shot At The Night

" Kedves naplóm...
Miért van az, hogy hiába próbálunk valamit elérni vagy megtenni, az élet vagy valaki....keresztbe húzza a számításainkat? Most ezalatt az új szomszédunkat értem, próbáltam vele kedves lenni, beszélgetni, barátkozni....de nem ment valami könnyen, sőt, sehogyan sem ment. Önző, tapintatlan, seggfej! Még soha nem találkoztam hozzá hasonlóval és ezt most nem a fajtájára értem hanem a tulajdonságaira. Tegnap szinte az egész napot nála töltöttem, ezalatt majdnem meg is haltam hála annak a Cara nevű lánynak, de Damon-ben egy jó tulajdonságot sem fedeztem fel. Talán a múltja miatt aminek egy részébe engem is beavatott vagy talán egyszerűen ő ilyen. De ennek ellenére nem tudom őt kiverni a fejemből. Az éjjel vele álmodtam....és amikor felébredtem olyan volt mintha nem is álom lett volna. Láttam őt a szobámban...de bizonyára ez csak a képzeletem szüleménye. Fogalmam sincs mihez kezdjek, de azt hiszem az lesz a legjobb ha elkerülöm őt. Többet nem keresem fel, nem zaklatom és úgy teszek mintha a tegnapi nap meg sem történt volna....nem akarok még ennél is jobban belebonyolódni...."
Reggel volt és az ágyamon fekve írtam a naplómat. A gondolataim nem hagytak nyugodni, de le akartam már zárni mindezt és éppen ekkor lépett be a szobámba Stella. - Szia! - huppant le mellém. - Szia! Te hogy-hogy itt? - ültem fel mosolyogva. - Gondoltam meglesem mit csinálsz és....beszélni is akarok veled. - mondta vidáman. - Tudod alig egy hét múlva hozzá megyek a bátyádhoz! Candice és Adriana pedig kitalálták hogy ma elmehetnénk bulizni, mi négyen, csak csajok. - rázta meg a vállait, ezzel mutatva hogy ő mennyire benne lenne egy buliban. - Leánybúcsú? - nevettem el magam. - Akár annak is hívhatjuk. - nevette el magát ő is. - Oké! Én benne vagyok! Rám fér a szórakozás. De hová megyünk? - érdeklődtem. - A Sunlight bárba. - állt talpra és a szekrényemben kezdett keresgélni. - Oké! De megmondanád hogy mit keresel? - álltam fel én is.

- Valami csinit neked, estére. - pakolgatta egyesével az ágyamra a neki tetsző ruhákat. - Figyelj Skyler! Az hogy szakítottatok az öcsémmel, nem változtatott a mi barátságunkon és én szeretném ha ma végre bepasiznál. Rádférne. És a nagymamád mondta hogy nincs kísérőd sem az esküvőre. Ne hagyj cserben csajszi. - kacsintott rám. - Egyébként már Ryan is tovább lépett. Most Emily-vel jár együtt. - piszkálta a hajamat. - Hogy mi? Emily? Emily Cobbler? - kerekedtek ki a szemeim. - Igen, vele. Ha engem kérdezel, idegesítően idióta egy csaj. De az öcsémet úgy tűnik ez cseppet sem zavarja. - vonta meg a vállát. - De...de Emily kiskorom óta az " ellenségem " a suliban is és...ezt nem tudom elhinni. - mérgelődtem. - Csak nem vagy féltékeny? - kíváncsiskodott Stella reménykedő mosollyal. - Dehogyis. Ryan és köztem már soha nem lesz semmi, de azt hittem ennél több esze van. - válaszoltam őszintén így gondolva. - Kár! Mert szerintem Ryan még szeret téged. És pont ezért van együtt Emily-vel mert tudja hogy utálod és így akar féltékennyé tenni. De....ezt nem tőlem hallottad. - kacsintott rám. - Gondolod? - kicsit összezavarodtam azon amit Stella mondott, de talán igaza van. - Persze! Hiszen Ryan és te olyan jól összepasszoltok. Szerintem gondold át. - bólogatott. - Nem...én...nem! Legyenek csak boldogok együtt. - fontam ölbe a kezem mérgesen és az ágyra dobtam magam. - Te tudod. Én nem szólok bele...ennél jobban. - nevetett. - Na....ez milyen? Ebben dögös lennél. - mutatott fel egy ruhát. - Nem is tudom, hozzám túl kihívó. - grimaszoltam. - Akkor miért van a szekrényedben? - kérdezte akadékoskodva. - Nem tudom. - vontam meg a vállam. - Nem érdekel. Ebben jössz és kész. - dobta az ölembe a csillogó ezüst flitterekkel kirakott ruhát. - És milyen cipőt vegyek fel hozzá? Tartok tőle, hogy ha magassarkút veszek fel az egyenlő lesz a buligyilkossággal. Magassarkúban nem tudok órákig táncolni. - próbáltam rávenni hogy válasszon másik ruhát de persze eredménytelenül. - Huh! Van egy szuper ötletem. Vegyél fel hozzá egy egyszerű magasszárú sport cipőt. - megkaptam a választ a kérdésemre és vele együtt egy dobozt is amit a szekrényem aljából halászott elő. - Mini ruha, sport cipővel? Stella....- forgattam a szemeimet. Valahogy nem tudtam elképzelni az összeállítást. - Skyler, ne keresd már mindenben a hibát. Dögös leszel, más nem számít. Bízz bennem és a divatérzékemben. - magyarázott nekem miközben a felesleges holmikat visszadobálta a szekrénybe. - De nem akarok dögös lenni. - dünnyögtem az orrom alatt, de szerencsére Stella nem hallotta meg, ráadásul már nem is figyelt rám. - Na jól van, én most megyek! Nekem is készülődnöm kell. - átölelt és az ajtóhoz lépett. - Este találkozunk és ne feledd.....csak legyél csini. - kacsintott még rám aztán el is ment. - Szuper! - dőltem el az ágyon kifújva a tüdőmből  minden levegőt.......