Song: Lianne La Havas - Gone
Sokáig sétáltam, mert szükségem volt a friss levegőre és mert Hayleyvel sem akartam összefutni, fájt hogy engem hibáztat mindenért, még akkor is ha én magam is így gondolom. Már este nyolc óra volt amikor visszatértem a Mikaelson házba ahol a nappaliban már mindenki indulásra készen állt. - Ti hová készültök? - kérdeztem halkan. - Természetesen a mocsárba. - válaszolta Rebekah. - Nem akarom hogy ott legyetek. - suttogtam. - Skyler....megegyeztünk. - lépett elém Elena és a ma ejtett beszélgetésünkre utalt, nem akartam tovább ellenkezni mert tudtam hogy ők ezt már eldöntötték, nekem pedig bele kell törődnöm, ezért csak bólintottam. Mindenre készen, eltökélten álltak előttem....Elena, Caroline, Damon, Stefen, Enzo, Rebekah, Elijah, Bonnie, Emily, Jeremy, Matt és Marcel, csak Hayley hiányzott a sorból. - De nem hiszem hogy mindannyiunknak mennie kellene. Valaki itthon mardhatna Hayleyvel. - javasoltam. - Ez igaz. - Elijah egyetértett velem majd végig nézett a többieken.
- Bonnie, Jeremy, Emily, Matt ti itthon maradtok. - adta ki az utasítást Damon. - De...- kezdett ellenkezésbe Emily. - Nincs de! Bonnie horgony, Matt és Jeremy pedig emberek, nem vesszük így hasznukat, csak lelassítanának, te pedig boszi vagy, vigyázhatsz rájuk. - magyarázta el Damon a választása okát. - Skyler mondj valamit. - Emily ezúttal felém fordult abban bízva hogy én majd más véleményen leszek. - Sajnálom Emily, de Damon jól mondja és szeretném ha biztonságban lennétek. Kérlek értsd meg. - néztem rá bocsánatkérően. - Rendben. - fújta ki a levegőt, nem ellenkezett de láttam rajta hogy nem tetszik neki a dolog. - Induljunk. - néztem az ajtó felé majd elindultam ki a házból. - Skyler várj. - Hayley hangját hallva visszafordultam. - Tudom Hayley, én vagyok a hibás. - mondtam bűnbánóan. - Nem! Én..szeretnék elnézést kérni azért amiket mondtam, nem volt igazam és nem gondoltam komolyan. Sajnálom. - közelebb jött és átölelt. - Öhm...köszönöm. - viszonoztam az ölelését de közben kissé összezavarodtam. - Vigyázz magadra. - engedett el én pedig egy apró bólintás után ismét az ajtó felé fordultam hogy elinduljak ezúttal végleg leszámolni a Varunával, Elena, Caroline, Elijah, Rebekah, Stefan, Damon, Enzo és Marcel szó nélkül követtek.....Pontban kilenckor értünk a mocsárhoz, a megadott helyre...sötét volt pont mint azon az estén amikor emberből....valami erősebb, valami több lettem, szintén a Varuna miatt. Előrébb sétáltam, a többiek pedig megálltak a fák között....hirtelen fény villant, tűz és ott....ott volt Klaus egy kőtáblánál, kiláncolva. - Látom közönséget is hoztál. - Ava is kilépett a rejtekéből az ölében Hope sírt, mögöttük pedig Lucas és Dominic. - Apa. - nyögtem ki rekedten, a torkommal együtt a szívem is összeszorult. - Apa? - nevetett fel Dominic. - Nevetséges vagy. - jegyezte meg lenézően. - Nekem legalább vannak érzéseim. - vágtam vissza. - Ava! Itt vagyok...ahogy kérted, most pedig add át a húgomat. - néztem az említett felé. - Rendben. De csak hogy lásd én állom a szavam. - felém nyújtotta Hopeot, egy percig sem haboztam, azonnal átvettem tőle és magamhoz öleltem az apró kis testet, a sírás azonnal abba maradt, mintha érezte volna hogy most már biztonságban van. - Rebekah. - fordultam meg és átadtam neki a húgomat. - Vidd haza. - suttogtam, Rebekah gyengéden magához vette Hopeot és villámgyorsan el is tűnt vele. - Ugye tudod hogy mi következik? - szólalt meg ismét Ava. - Igen! Te pedig tudod hogy nem teszem meg, nem ölöm meg Klaust, azzal nem csak őt ölném meg hanem szinte mindenkit akit szeretek. - válaszoltam. - Sejtettem hogy ez lesz a válaszod. - sóhajtott színpadiasan. - Ezért van számodra egy alkum. - beszélt tovább. - És mi lenne az? - érdeklődtem. - Nekünk csak Klaus halála fontos, a barátaid nem érdekelnek. Ezért felajánlom számodra a lehetőséget arra hogy őket megvédd. Mint tudod boszorkány vagyok, nem kis erővel rendelkezem, megtehetek bármit....védő bűbájt tehetek a barátaidra így ha megölöd Klaust...nekik nem esik bántódásuk. - miközben beszélt, láttam a szemében az elégedettséget, tudta jól hogy fontosak a barátaim.
- Oda mehetek hozzá? - kérdeztem Klausra utalva. - Csak tessék. - emelte fel a kezét Ava ezzel engedélyt adva. - Klaus. - sétáltam az említett felé és letérdeltem mellé. Kezeim közé fogtam az arcát és a szemeibe néztem amik aranybarnán villogtak, véres volt az arca....sőt mindene, megkínozták és ez a gondolat fojtogatni kezdett. - Rendben. - fordultam aztán vissza Ava felé. - Megteszem. - álltam fel magabiztosan. - Skyler ne...- Caroline nem bírt tovább csendben állni, hiszen Klaus a szerelme és én megértettem őt, de nem mondhattam semmit sem, úgy tettem mintha nem hallanám, láttam hogy Elena próbálja csitítani. A többiek nem tettek semmit, megadták nekem a bizalmat hogy azt tegyem amit én jónak látok. - Kérem azt a tőrt. - nyújtottam a kezem Ava felé, de nem mozdult. - Emlékszel arra amit mondtam igaz? Ellenünk nem használhatod, jól tudod hogy miért. - gyanakvóan nézett rám, bíztam benne hogy nem lát át rajtam. - Tudom. És most add a tőrt mielőtt meggondolom magam, le akarom tudni ezt az egészet. De előtte....a barátaim...- biccentettem a többiek felé. - Persze. - mosolyodott el majd valami érthetetlen szöveget kezdett kántálni, a kezeit a barátaim felé emelve. - Kész. - vonta meg a vállát pár pillanattal később. - És most....te jössz. - adta a kezembe a tőrt amit használnom kellett. Mély lélegzetet véve hátráltam el tőle, vissza Klaus elé, a tervem tökéletesen alakult, úgy ahogy azt a ma tett sétám alatt kigondoltam. - Skyler ne....- Elijah aggodalmasan indult meg felém, hogy védje a fivérét, de láthatatlan akadályba ütközött, nyilván ez is Ava műve volt, mint egy burok, kizárta a többieket, láttak, hallottak de nem jöhettek közelebb. - Tedd meg. - kiáltott rám Ava.
- Máris. De előtte még mondanék neked valamit. - néztem rá. - Mit? - kérdezte értetlenül. - Olyan pontos tervet eszeltél ki, nem értem hogy véthettél ekkora hibát? - vigyorogtam rá. - Miről beszélsz? - zavarodott össze. - Esélyem sem lett volna ezt a tőrt ellenetek használni, de te....megkönnyítetted a dolgom. - beszéltem tovább. - Ha megteszed, akkor...- lépett egyet felém fenyegetően, mert tudta mire gondolok de én ismét hátráltam. - Tudom mi fog történni de miből gondolod hogy többre becsülöm a saját éltemet az apáménál? - kérdeztem, de nem akartam tovább húzni az időt....minden perc számított, nem hagyhattam hogy megakadályozzanak. Jobb kezembe vettem a tőrt, erősen a markomba szorítottam és egy határozott mozdulattal szúrtam a saját szívembe....Így győztem le a Varunát és mosolyogva fogadtam a halált, mert tudtam hogy ezzel a szeretteim tovább élhetnek....
Hali :)
VálaszTörlésEgyszerűen nem jutok szóhoz! Nem számítottam rá egyáltalán hogy ez fog történni. Skyler feláldozta magát hogy így legyőzze a Varunát....emelem kalapom előtte és előtted is mert eszméletlen jó rész lett. Sajnálom Skylert, azt hittem hogy túléli majd de mégis tetszik az ahogy alakult a történet. A zenéről nem is beszélve ami tökéletes aláfestés volt. Nem tudok többet mondani csak annyit hogy imádtam :)
Szió :)
VálaszTörlésNagyjából húsz perce olvastam el ezt a részt, de csak most tudtam összeszedni a gondolataimat, ugyanis ledöbbentem a végén! Az hogy Skyler feláldozta magát a többiekért, a legönzetlenebb dolog volt amit valaha tett. Mindenre számítottam csak épp erre nem. Hoztad a szokásos formád és bedobtál egy hatalmas fordulatot. Csak gratulálni tudok :)
Puszedli!
VálaszTörlésÚgy indultam neki ennek a résznek hogy na majd most, végre megkapja a magáét a Varuna és így is történt, de közben le is döbbentem. Skyler Jones meghalt és ez maga a borzalom, hatalmas áldozatot hozott a többiekért, csak tisztelni tudom ezért és nem hiába halt meg. Sajnálom őt, de nagyon tetszik ahogy megírtad.
Szia
VálaszTörlésUtálom a Varunát...utálom, utálom! Miattuk halt meg szegény Skyler! Nem is hittem hogy ez lesz a vége. Megleptél vele! Bevallom egyik részem nagyon nem helyesli hogy Skyler meghalt, de ennek ellenére is imádtam ezt a részt, mert a való életet tükrözi, hiszen nem lehet mindig mindennek jó vége és semmi nem úgy történik ahogy akarjuk és az üzenete is abszolút megfogott. Nagyon tetszett ez a rész is :)
Sziaaa
VálaszTörlésAmikor elolvastam a címet, tudtam hogy ez az a rész ahol minden eldől, annyira örültem hogy talán most majd megszívja a Varuna és tadaa...Skyler keményen odavágott nekik, főleg Avanak. Kár hogy ez az egész Skyler életébe került, de megértem hogy miért tette, bár egy percre rámhozta(d) a frászt amikor Skyler azt mondta hogy megteszi amit Ava kér, vagyis megöli Klaust, de a végén minden értelmet nyert, magának akarta a tört hogy aztán megölje magát s vele együtt a Varunát is. Nagy csattanó volt és imádtam. :)
Bonjour
VálaszTörlésNahát ez....öhm...nem is tudom mit mondjak! Ha egy szóval kellene jellemeznem most magam az a 'meglepett' lenne! Sőt a nagyon nagyon meglepett! Nem számítottam Skyler halálára, komolyan nem, talán ezért is volt ennyire meglepő és hatásos. A zenéért rajongok és a rész is tetszett.
Hi :P
VálaszTörlésNekem is nagyon tetszett ez a rész, bár a végén azért elég rendesen meglepődtem, nagyon sajnálom Skylert mert meghalt, a többieket pedig azért mert elveszítettek egy barátot és egy családtagot, Klaus történetesen a lányát, ráadásul Skyler pont azért halt meg hogy az apja tovább élhessen....ez azért durva. Jó kis csattanó volt de első sorban szomorú
Ciao!
VálaszTörlésA cím " Nehéz döntés..." rám is igaz volt amikor elolvastam ezt a részt, ugyanis el kellett döntenem hogy tetszett e vagy sem, Skyler halála miatt. Elgondolkodtam a történéseken és be kellett látnom hogy nagyonis tetszett. Bátor húzás volt tőled hogy a főszereplőt " kiírtad " és ezt csak díjazni lehet. Szóval végül arra jutottam hogy igen, tetszett és a zene nagyon passzolt :)
Szióka...
VálaszTörlés"...miből gondolod hogy többre becsülöm a saját éltemet az apáménál?" - megható volt ez a mondat Skylertől és itt már sejtettem hogy mi lesz a vége. Őszintén sajnálom, hogy meghalt, de nem hiába tett ekkora áldozatot. Fáj a szívem érte, nagyon, de tetszett eza rész is!
Halihó :P
VálaszTörlésJaj nee! Skyler meghalt! Olyan megható volt, elsírtam magam a végén. Önzetlen tett volt tőle. Sajnálom őt nagyon mert nagyon megszerettem. Egyébként a zene nekem is tetszett még szebbé tette az egészet.
Szia :)
VálaszTörlésMikor ránéztem a címre, reménykedtem benne, hogy a meghal, és Skyler életben marad...de nem így lett. Tetszett a fejezet, Skyler tényleg bátor lány volt, ahogy párszor már leírtam , és feláldozta az életét a családjáért, a barátaiért, és ezzel együtt véget vetett a Varuna gonoszságának is.
Puszi :)